Konyhám

2010. november 28., vasárnap

Advent első vasárnapja


Advent első vasárnapja


Elérkezett az Advent szép időszaka. Ateista és vallásos, kicsi és nagy, mindenki várja ezeket a napokat.
Reggel korán keltem a család előtt és gyorsan kitettem a nappali falára az adventi naptárt. Zsebeibe tettem lányom kedvenc szaloncukrait és a fehér csillagot, ami jelöli a múló napokat. Férjem és magam  szaloncukrai a tavaly dekupázsolt faháncs tálcába kerültek.(Előző életében gombát árultak benne.) Idén is több adventi koszorúm lesz.A mostani egyszerű szalmakoszorú, amire szalmából készült csillagokat és saját készitésű piros gyertyákat tűztem. (Két napja gyertyákat "főztem"a tűzhelyen, Férjem nagy csodálkozására :) )


Nálunk mindig történik valami....Békés reggelizésünk végén, kávémat iszogatva kibambultam az étkező ablakán.Parányi kertem után utca következik, aztán a túloldalon kertes családi házak nagyra nőtt fenyőfáikkal. Nyáron fedeztük fel, hogy egy mókus reggel lebukdácsol a villanyvezetéken három oszlopnyit, aztán valamikor estefelé felfelé veszi az irányt. Jó ideje nem láttuk, arra gondoltam már téli álmot alszik egy odúban vagy valahol egy padláson.Most nagyon szedte apró talpacskáit, de sikerült róla egy képet készíteni Férjemnek.(én annyira el voltam foglalva a mókus nézésével, hogy eszembe se jutott az egyébként mindig kéznél levő gépemet előkapni.Férj volt a szemfülesebb!)






2010. november 27., szombat

Az első hó!

Tegnap este nagyon fájt a fejem....esett az eső...majd a havas eső...végül éjfél előtt leesett ez a tél első hava.
Egész éjjel havazott és reggel a kertem fehér lett.Kis kerti tavam befagyott, halacskáim lent a "mélyben" téli álomba merültek.Reggel békés hangulatban gyertyákat öntöttem az adventi koszorúba.  



a téli kerti tavacskám


reggeli gyertyaöntés egy része





2010. november 23., kedd

Vasútállomásról kép

Nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan reagáltok erre a vetitésre! :) Mellékelem a pályaudvarról azt a lépcsősort, ahonnal a gyerekek lezúgtak táncolva. Mi csendes időben jártunk ott. :)


Vasútállomás....

Főiskolás lányom néhány napra Hollandiába utazott ott tanuló barátnőjéhez.Ha már ott volt, elvonatozott Antwerpenbe, ahol az elmúlt félévben Erasmusos diákként élt. Voltak némi bonyodalmai az utazás során, mivel baleset miatt sokat kellett várakoznia. De végül megérkezett szeretett városába. Ott már minden simán ment, ám nem volt ilyen meglepetésben része,mint az alábbi linken látható! Bár ez a meglepetés vidám és kicsit meghökkentő!    http://streaming.vtm.be/VTM/opzoeknaarmaria/Video/STUNT_MARIA_FINAL_EXPORT.wmv

2010. november 16., kedd

Nyárias ősz....(esetleg tavasz....)

Ma csodás kertészkedési idő volt. Dél körül a napsütésben, Mucó macskám segitségével felszedtem a Kanna (Canna indica) egzotikus növényem hagymáit. Azért tudom ennyire pontosan, mert tegnap kaptam egy igen terjedelmes növénytanácsadó könyvet egy barátnőmtől, és ebben kitanulmányoztam latin nevét a dekorativ piros vrágú növénynek. Levágtam az elszáradt rózsákat és még néhány fotót készitettem. Csodálkozva tapasztaltam, hogy az aranyvessző (amit aranyesőnek is szoktak nevezni) imitt-amott virágzik!! Tavaszodik?? Olyan jó idő volt, hogy a verandán ebédeltünk.


segítségem a kertben



18 fok van!!


krizantém és bogarak


pálma, krizantém,láda virághagyma,levelek...


tavasz az őszben - aranyvessző nyilik a kertemben



















    

2010. november 6., szombat

HATÁRTALANUL képek

Pénteken ügyeletes voltam a Várban, a Határtalanul foltvarró kiállitáson. Egyenlőre kevesen jöttek fel ebben a szép időben nézelődni, de igy nyugodtan tudtam fényképezni. Pár képet megmutatok.







Budafolt csoport néhány tagja

2010. november 5., péntek

HATÁRTALANUL

Minden kedves foltvarró és nem foltvarró ismerősömet invitálok egy kiállitásra.




2010. november 3., szerda

Egérfogás

Mucó macskánk rendszeresen "szállit" egeret. Az áldozatot szép gondosan a bejárati lábtörlőre helyezi......időnként meg is eszi, akkor csak egy farkinca maradvány jelzi, hogy éjjel harc volt a kertben. Lassan két hete történt egy álmos családi reggelizésnél, amikor lányom felsíkoltot, "Anya egér van a konyhában!"  Majd még egyszer, most már nyugodtabb hangon közölte, merre szaladt a cinike. Nosza, elő a zseblámpát, négykézláb  a szekrény alá bújtam, de nem láttam semmit. Délelőtt a nappali foteljában ülve egy villanást észleltem, egy kis szürkeség a zongora alá pucolt. Zseblámpa, négykézlábazás....és ekkor már láttam, hogy ott kucorodik a sarokban, csillogó szemébe néztem. Mucókánk a másik fotelban aludt, de az eseményre leugrott és azonnal hasra feküdt és lesegetett a zongora alá, majd nyávogással jelezte, hogy ő oda aztán nem fér be, segítsek .Hoztam a tollseprőt, benyúltam a hangszer alá.(Legalább ki is takarítottam :) Egy pillanat alatt kifutott az egér, Mucó utána, fujtatás, szőnyeg csúszik, egér a könyvespolcra felszalad, Mucó utána, újságok repülnek, aztán csönd. Egérke az infarktus határán elvonult a sarok könyvespolc mögé. Macskánk darabig tanácstalanul álldogált, aztán vissza feküdt. Közben a család többi tagja úgy döntött, vagy megfogja Mucó, vagy valami humánus módon becserkésszük az egeret. Elmentek egy csoda dobozt venni, amibe be tud menni a kisegér, de élve marad és majd elszállitják békésebb helyre.A következő tíz nap az egérvadászatban telt el. A diót megeszegette a cini, szemtelenül ide-oda futott egy pillanat alatt, Mucó már rá se hederitett. Szombaton egy kedves barátnőmmel kávézgattunk, amikor a kanapé alól, a barátnőm cipője mellett elsuhant a TV szekrény mögé. Barátnő sikolt, én csak közömbösen megjegyeztem, "ja, ez a házi egerünk". Gondos barátnő azonnal  ellátott jó tanáccsal, a közismert cserép-dió egérfogó taktikával. Már én is kezdtem únni a hivatlan vendéget. Amikor békés varrogatásom közben hallottam, hogy görgeti a megtört diót, sőt felnéz rám, akkor tudtam, hogy most cselekedni kell. Hétfőn reggel mindannyian elmentünk otthonról és csak este mentünk haza. Három cserepet (igazi, békebelit) helyezett lányom a lakás különféle helyeire, fél dióval feltámasztva, mindezt újságra helyezve. Este amikor haza értünk első dolga volt megnézni, történt-e valami? Hát történt! Na most mit csináljunk,ha a cserepet  felvesszük, kiszalad az egér alóla. Férj volt a bátor, újságostól kivitte a verandára és egy kis üveg akváriumba tette a cuccot, leemelte a cserepet és azonnal rá egy nagy kartont. Cinike ott volt!!! Rohangászott, ki akart ugrani, szemeztünk egymással. Aztán lassan megnyugodott és rágcsálta a diót tovább. Mucókánk is ott serénykedett mondanom se kell. Miután megcsodáltuk milyen csillogó szeme van, milyen gömbölyű a füle, vékonyak a lábai, hosszú a farka, lefotóztam. Megegyeztünk, hogy adunk neki még egy esélyt, ha már olyan ügyesen megvédte életét Mucónkkal szemben. Apa és lánya akváriumostól elindult a közeli park felé, természetesen macskánk is követte őket. A delegáció addig ment, amig eljutottak ahhoz a ponthoz az utcán, ameddig velünk is sétálni szokott a vörös macskánk. Ezután még kicsit beljebb mentek és az akváriumból szabadon engedték cinikét diójával együtt. Két napja nem tudunk róla, reméljük jól van a Törley mauzóleum parkjában.