Amikor elkezdtem írni a blogomat, azt hittem gyakrabban fogok jelentkezni. Nem gondoltam volna, hogy mennyi energiába kerül az,
hogy érdekes legyen a beszámolóm. Azért újra megpróbálom.... :)
Nagyon szeretem az otthonunkat, a kertemet. Pici de aranyos. Kicsike haszonkertemben hat tő paradicsomot neveltem. Nemrég leszüreteltük a pirosakat, a kevésbé érettből pedig apai nagymamám receptje szerint paradicsom dzsemet készítettem jó sok fahéjjal, szegfüszeggel, citrommal.
Egyik vasárnap délután moziba akartunk menni az Allee-ba. Oda ugyan nem jutottunk el, mert annyian voltak az épületben, hogy kicsit elkutyulódtunk, viszont igen érdekes alkalmi színházi kiállítást láttunk.
A következő hétvégén külföldről jött vendéget kísértünk Szentendrére a Skanzenba. Az idő nem volt jó, igazi bánatos, szürke és ősziesen hűvös. Ide érdemes mindig eljönni, igaz akkor a legjobb, ha valami program is adódik.....
A mai nap igazán szép és kellemes vasárnap volt. Ünnepi ebédet ettünk a verandán, lévén a Férjnek ma van a születésnapja. :)
Délután csendes matatás a kertben, pihenés Mucó macskával.....és a facebookon talált (kedves foltvarró társunk által feltett) ötlet alapján régen nem használt teáskannába tettem a gombolyagot, csőrén keresztül kivezettem a fonalat és kötögettem. A szép színátmenetes fonalat Ezüstvölgyben egy pajtában árulták. Két csoporttársam is segített, most már rájöttem hogy kell ezzel az érdekességgel dolgozni. Jópofa, hogy a fonal már előre meg van kötve és "csak" simán kell kötni, az ujjamra pedig nem kell a fonalat tekerni...majd egy zsabós-fodros sál lesz belőle.....
Már alakul!!